Ím eljött hát a nagy nap, ma megyünk, és megnézzük a Wall-E-t. Oly sok várakozás, hiszti és trailerújranézés után, ma LiLi megkapja, amire már a Lecsó-ról távozva vágyakozott. És lesz új rövidfilm is, mint mindig, ezek pedig ugyanannyira izgalmasak és bájosak, mint maga a film, szóval nem érdemes késni...
Az interjúról
Ott voltunk már bő fél órával előbb, mint kiderült baromi közel van hozzánk az iroda. A feleletválasztós-lektorálós interjúról kiderült, hogy se nem feleletválasztós-lektorálós, sem pedig interjú. Az egész "interjú" rész abból állt, hogy felvették a személyes adatainkat, és megkérdezték, milyen munkarendben tudnánk dolgozni, esetleg szeretnénk-e Madridba menni dolgozni, ha fizetik a repcsit és a szállást is. Lehet, hogy időjárás szempontjából nem lenne utolsó...
Aztán bevezettek bennünket a nagy-nagy irodába, ahol két törpeschnauzer rohangált fel-alá, mellesleg volt odabent vagy negyven íróasztal és nyolcvan számítógép. Szétültettek minket, mint az oskolában, hogy ne tudjunk lesni egymásról. Kezembe veszem a lapocskát, forgatgatom, hajtogatom, látom ám, hogy nincs rajta egy fia feleletválasztós teszt, vagy egy árva magyar szó sem. Ugyebár a munka lektorálásról szól, kész magyar mondatok továbbmagyarításáról, helyesírási hibák utáni keresgélésből.
Nos, hát lassan rájöttem, hogy itt nem lesz szó másról, mint tiszta, meztelen fordításról, hozzátenném: szótár és Internet segítsége nélkül. Tudtommal a profik is felütik néha a sztakit, szóval kissé sértve érezte magam.
Az első oldalon egy párbeszéd volt, Simon beszélgetett a tündérkeresztanyjával. Öt percnyi hangos fejkaparás és ijedt nevetgélés után jöttem csak rá egy mondat igazi jelentésére, mert gonosz módon belerejtették a Hamupipőketörténetből a tündérkeresztanya szerepét. Elég dilisen volt megfogalmazva, de aztán határtalan elégedettséggel vetettem papírra a magyar szavakat. Jött a következő feladat, mindenki által ezermilliószor látott angol leírás arról, hogyan telepítsünk egy számítógépes játékot, beleértve a DirectX 7.0-t is. Ez volt a legkönnyebb. A harmadik feladat egy rémálom volt, egy Risk II nevű stratégiai játék kritikája, mely tele volt számomra ismeretlen kifejezésekkel, plusz én, aki soha nem fognék bele egy ilyesfajta játékba, gőzöm nem volt róla, hogy ha nem is értem, kábé miről lehet szó. Aztán valahogy csak kiokumuláltam, ami bevallom, nem személyes zsenialitásomnak volt köszönhető, hanem Lilinek, aki addigra befejezte az önálló munkát, és letelepedett mellém. Lestem, súgott, mint az oskolában.
A történet csattanója, hogy a munkánkat nem magyar anyanyelvű javítja majd, hanem egy találomra kiválasztott valaki, aki egy kukkot nem tud magyarul, és valószínűleg egy megoldókulcs alapján dolgozik.
Az eredményt egyelőre sűrű homály fedi.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
joco78 · http://tavolazsiatol.blog.hu 2008.07.21. 13:34:02
Van remény?
chaba76 2008.07.22. 00:25:20